Manu-aman hananu iha ai-leten, maho-been mós sei belit iha
ai-tahan. Ha’u la’o tuir foho-lolon. “karreta
iha ka lae?”. Loron hira ona ha’u bá servisu tarde hela de’it. Dalaruma
ha’u la’o ain husi uma bá servisu fatin. Lurón mamuk tebes karreta ida ka rua
mak halai bá-mai ho velosidade aas. Asu sira hatenu iha moru laran, ha’u
nafatin hakat bá-oin.
Kosar metan sulin iha dadeer, ema balu sei hafalun an ho
mehi. Ha’u ho pasta ne’ebé enxe ho bukai haklilin tuir lurón. Bainhira to’o iha
portaun boot ha’u rona karreta ambulánsia nia lian maka’as tebes.
“Jesus,
sé tan mak moras. Fatin ne’e husi loron ba loron ema barak hela de’it.”
Bainhira liu iha korredór emerjénsia. Ha’u haree inan isin-rua
balu liman iha knotak, tun husi karreta ho oin-naburut. Ha’u hakat lailais bá
ha’u-nia fatin, rai pasta. Liman lolo kedas ba hena hamoos rai. Iha kuartu
sorin ha’u rona inan isin-rua balu hakilar ho lian maka’as.
Ha’u nonook no see tilun de’it, parede sai sasin ba halerik
hotu. Biar nia halerik dalan ne’ebé ha’u iha hodi tulun pasiente sira mak kria
ambiente ne’ebé moos. Ida ne’e sei ajuda hakmaan tiha todan ne’ebé sira lori.
Bainhira ha’u dasa rai namanas hela ha’u haree labarik joven ida tuur iha kama
ain liman buti hela telefone. Hakbesik ba nia hodi dehan:
“Ano,
ajuda hasa’e tiha fo’er sira iha kama ain ne’e tau iha fo’er-fatin”
“Tia,
dasa mak soe dala ida bá.” Hatán mai ho oin-buis.
“Sin,
ha’u-nia servisu mak ne’e maibé ita tulun malu. Soe fo’er ne’e buat simples
ida, la’ós hein de’it ami mak tenke halo servisu ne’e.” hatán
nune’e raut daudaun fo’er ne’e.
Hi’it fo’er ne’e ho hamnasa, situasaun ne’e kuaze akontese
loroloron. Ha’u nonook tan ha’u-nia servisu mak ne’e. Biar fuan ne’e kontra
maka’as, tansá ema labele tulun malu no respeita ema seluk nia servisu.
Loron ba loron fatin ne’e nunka mamuk, loron ba loron mós servisu
hahú todan ho idade ne’ebé aumenta ba beibeik. Isin-lolon mós ta’uk fihir an
iha lalenok, fuuk ne’e hahú mutin no oin hahú namkuru. Buat ne’ebé halo ha’u
forsa kuandu haree ema iha ha’u-nia sorin haksolok ho ha’u-nia servisu.
Ha’u tuur iha uma nia tatiis hanoin hela loron aban. Sé
tinan ba tinan mak ha’u-nia moris hanesan ne’e hela de’it oinsá ho Sonia no
Alex nia eskola, sira mós hahú boot lakleur tan remata ona sekundária.
Husik dook Agida ha’u belun di’ak ida ne’ebé nia idade
hanesan mós ho ha’u, habesik mai ho oin-buis.
“Ema
nia inan iha sala sorin ne’e beik liu.”
“Nu’usá
ne’e?” hatán ho lian baruk.
“Tama
bá sintina halo fo’er tiha lahatene fu’i bee halo barbarak ba.”
Agida hatán ho oin-naburut.
Ha’u nonook, sadere an ba parede no lolo ain ba oin. Agida
kontinua ibun-ibun maibé tilun ne’e hanesan ema sulan hela ho kabas, hanoin
ne’e ba hela de’it Sonia no Alex nia futuru.
Osan ne’ebé mak ha’u simu la to’o ba presiza loroloron nian.
Dala wain mós tenke sakrifíka an la’o ain hodi rai netik centavus ruma ba sira
na’in rua. Ha’u nunka halerik ba moris tan moris mak ne’e duni ona.
Bainhira hakat ne’e hahú sidi ha’u hanoin-hetan João Paulo
II nia liafuan “La’ós buka-hatene ó-nia ta’uk maibé ó-nia esperansa sira. Lalika hanoin
ba ó-nia frustrasaun sira, maibé ó-nia kbiit sira-ne’ebé la uza ho buat ida ne’ebé mak ó sei bele atu halo.” Ida ne’e hanesan fó energia foun no hakmaan
tiha naha iha kabaas.
Haree ha’u nonook no la hatán ba nia liafuan Agida hamriik
husi ha’u-nia sorin ho hamnasa mihis dehan;
“Mana
Aida, ha’u kontinua bá hamoos fali rai.” Agida ko’alia nune’e no hamriik
daudaun.”
“Hein
lai, ha’u mós atu lori fo’er bá soe.”
Iha korredór ha’u haree inan isin-rua liman iha knotak ho
oin triste la’o mesak. ha’u hakat hakbesik ba kaer nia liman no akompaña nia
la’o bá nia toba-fatin ho lian neineik nia bisbisu mai;
“Obrigada tia ajuda ona ha’u.”
“Noi, só ida-ne’e mak ha’u bele halo ba ita.”
“Rai-manas loos tan ne’e ha’u la’o halimar tiha mai li’ur.” Ko’alia
nune’e no liman iha knotak.
“Haree book an, la’o bá-mai ida-ne’e sei ajuda ita baihira partus, keta
haluha reza.”
Lori nia bá tuur iha kama leten. Depois oras vizita Doutór nian, pasiente lubuk
ida mak fila bá uma. Hena iha kama leten runguranga, ha’u hakat hakbesik troka
hena kama no lori ba fase.
Ha’u hatene ha’u la’ós Doutór
maibé iha Uma Moras buat ne’ebé ha’u halo hodi tulun pasiente sira mak kria
ambiente ne’ebé moos, nune’e sira-nia hanoin mós bele hakmatek, ida-ne’e sei
tulun sira atu rekopera lailais.
Iha loron ida ha’u servisu oras
walu, ha’u iha belun sira-ne’ebé ajuda tulun servisu sira ne’e bele la’o ho
di’ak. Biar dala barak ema haree ami-nia servisu ne’e ho matan sorin maibé nia
ne’e mak ha’u bele halo hodi tulun ema seluk tuir ha’u-nia kbiit.
relasiona ho istória badak iha
leten, ikus sei taka ho poezia “LABELE
HAREE HO MATAN SORIN”
Ha’u la husu ó atu respeitu ha’u.
Ha’u la husu ó atu halo ha’u-nia servisu.
Ha’u husu de’it ó atu komprende ha’u.
Buat ne’ebé ha’u halo laiha valór iha ó
matan.
Maibé ida-ne’e kontente ida mai ha’u.
Ha’u hamnasa, biar fuan ne’e tanis.
Ha’u nonook, tan ha’u fiar ó mós sente buat
ne’ebé ha’u halo.
Ha’u nonook , sé karik ó iha ha’u-nia fatin,
ó sei hasoru ida-ne’e.
Ha’u nonook, hodi komprende ó-nia hanoin.
Ha’u nonook, hodi fó tempu ba ó hodi refleta
an.
Ha’u nonook, tan ha’u hatene
ema seluk presiza hela tulun ne’e
Dili, 28
fulan-Agostu tinan-2017
