“Anata karreta tama ona, halai lailais mai.”
Ha’u tuur iha laletek, ai-daak nia hun hateke ba rai-tetuk ne’ebé butuk ho fo’er hanesan foho oan. Abia kontinua hakilar bainhira haree trek lixu nia tama mai. Ami falun an metin hanesan musulmanu iha rai-Arábia.
Kosar metan sulin halolon isin, ahi-suar hanesan abu-abu iha foho Kablaki ha’u nafatin firme iha fatin ne’e. Habai an iha meiudia boot, manas hanesan iha fornu laran. Ida-ne’e la hamate ha’u-nia vontade luta ba moris di’ak no edukasaun ne’ebé di’ak liubá ha’u-nia oan sira.
Fatin ne’e husi tempu ba tempu ema iha hela de’it. Ne’e mak moris laiha buat ida mak gratuitu, didikasaun no esforsu ne’e importante atu lori ha’u hamriik iha liña ida hanesan ema seluk biar ema haree ha’u hanesan lalar.
Ha’u tuur iha ai-daak hun hodi imajina ha’u-nia moris aban-bainrua nian no hemu netik bee malirin ruma hodi habokon kakorok antes bá habai an iha loro-laran. Husi dook Abia nafatin bolu. Hakilar ne’e hafanu ha’u husi mehi naruk ne’ebé dook husi realidade moris.
“Anata, ó tuur hela de’it ba. Lata aat no besi aat barak loos” ko’alia nune’e liman sorin kaer hela karón no sorin kee hela fo’er ne’ebé karreta hatún daudaun.
Ha’u hakat neineik hakbesik ba nia hodi dada sees fo’er sira-ne’ebé helik hela lata no besi aat sira, ami la’ós mai buka lata mamuk de’it maibé aproveita mós buka fahi nia hahán.
Laiha razaun atu dehan ha’u lakohi mai, nesesidade obriga ha’u tenke mai tamun an iha loro-manas, rai-rahun, dois nia laran. Ami hanesan tiha lalar ne’ebé hadau malu hahán restu ne’ebé hahú siin.
Biar nune’e ha’u nafatin hamnasa tan laiha dalan seluk atu hetan netik du'it oan ruma, di’ak liu halo servisu ne’e hetan osan ho kosar-been rasik duké tuur patarata maibé goza ema seluk nia osan.
Ami hotu iha fatin ne’e modelu hanesan ninja matan mak lakan, hafalun an husi loro-manas, ahi-suar no rai-rahun hela matan de’it mak lakan hodi haree lata aat no fahi nian. Tekiteki ha’u-nia matan sente manas loos, karik kosar-been mak tama ba.
Manas ne’e halo ha’u haree rai mós la hetan, Abia nafatin kee fo’er. Ha’u hamriik ho matan nakukun, barullu karreta no ema nia hakilar mós lakon iha ha’u-nia tilun ho lian ta’uk ha’u hakilar.
“Abia, ó halibur lai ba, ha’u-nia matan laran-manas loos”
Ho oin ta’uk Abia mai kaer ha’u-nia liman lori bá tuur iha ai-mahon iha laletek hodi dehan;
“Anata, ó-nia matan laran mean loos, ó fila uluk ho labarik sira."
“Ha’u di’ak hela, anin kona orasida di’ak ona. Ó bá ona orasida ema foti hotu lata aat ona, ha’u tuur oituan sente di’ak ha’u ba ajuda fali ó.”
“Haree fase tiha ó-nia matan, rai-rahun mak tama karik?” ko’alia nune’e la’o daudaun.
Liutiha oras ida mós nia nafatin manas ha’u foti bee malirin hodi fase hetok nia aumenta manas liután. Ha’u tuur hein Abia to’o lokraik ha’u labele halo buat ida hodi ajuda nia só sadere iha ai-hun taka matan ho anin ne’ebé huu neineik. Karik ida-ne’e sei ajuda hodi hamenus tiha manas ne’e.
Lokraik mós mai daudaun Abia hakbesik mai hi’it ho karón ne’ebé nakonu ho fahi etun hodi dehan;
“Anata, ita fila ona. Ó-nia matan mean loos.”
“Ha’u la komprende tansá ema sunu hela de’it fo’er sira ne’e, loro-manas tan ahi-suar tamun tan matan laran ne’e sente manas hotu.” Ko’alia nune’e no liman kaer daudaun ba ha’u-nia matan.
“Ó, sente di’ak ona ga lae.?”
“Di’ak ona oituan, lata ohin loron barak ka lae?”
“Ema barak loos, ita hadau malu de’it ne’e, sah tan ohin ha’u mesak de’it oinsá mak bele hetan barak. Ita fila ona fahi nian ohin loron barak loos bele rai to’o loron rua nian,”
Bainhira to’o iha uma ha’u nono bee hodi hariis, solor tiha rai-rahun no kosar iha loron tomak. Kalan mós mai daudaun ha’u haruka labarik sira ba hola Amoxilin no Paracetamol hodi hemu ho hanoin ida bainhira toba hadeer mai buat hotu sei di’ak.
Bainhira ha’u taka matan ha’u hanoin hela de’it sei ha’u moras oinsá ho ha’u-nia oan sira nia future. Kuandu ha’u moras, sé mak sei ajuda ha’u-nia kaben. Osan ne’ebé nia hetan nu’udar badain uma la to’o ba persiza lorloron nian. Sah tan servisu nu’udar badain ne’e la’ós permanente.
Liutiha semana ida matan ne’e nafatin mean no akompaña ho bubu, matan laran hetok mean liután. Aziu ha’u-nia kaben-mane nia mós ha’u bandu ha’u lalika ba tan lixu fatin. Bainhira haree ba ha’u-nia kondisaun hosi loron ba loron hetok aumenta aat liután. Ami mós hakbesik bá sentru saúde hodi halo tratamentu.
Iha ospitál novidades ne’ebé mak Doutór sira hato’o mai halo fuan ne’e sente lahakmatek Doutór sira deside se halo operasaun ba ha’u-nia matan kuandu la opera ba futuru matan ne’e la funsiona ho di’ak. Laiha dalan seluk ha’u mós konkorda, sei ha’u-nia matan la funsiona oinsá ho ha’u-nia oan sira nia futuru.
Iha loron ne’ebé Doutór sira halo operasaun, ha’u hatene sira sei dehan durante Ita-Boot nia matan seidauk di’ak labele besik ahi-suar ou rai-rahun. Ne’e karik di’ak ba saúde maibé ladi'ak ba ha’u nu’udar inan.
Iha lixu fatin mak ha’u bele hetan osan, iha lixu fatin mak ha’u-nia oan sira nia futuru haksubar ba, biar dala barak ema mai ho roupa rápidu mai hasé beibeik ami atu labele ba hili fo’er iha ne’ebá, sé ami la ba ne’e di’ak ona maibé oinsá ho ami-nia presiza rasik.
Biar ha’u la bá ona lixu fatin maibé ha’u nafatin esforsu atu sira labele lakon sira-nia futuru. Moris sei di’ak bainhira labarik sira iha edukasaun ne’ebé di’ak. Edukasaun mak bele garantia moris di’ak iha futuru, beik natoon iha ha’u no labele hada’et to’o ha’u-nia oan sira.
Díli, loron-8 fulan Setembru tinan-2017
Ha’u tuur iha laletek, ai-daak nia hun hateke ba rai-tetuk ne’ebé butuk ho fo’er hanesan foho oan. Abia kontinua hakilar bainhira haree trek lixu nia tama mai. Ami falun an metin hanesan musulmanu iha rai-Arábia.
Kosar metan sulin halolon isin, ahi-suar hanesan abu-abu iha foho Kablaki ha’u nafatin firme iha fatin ne’e. Habai an iha meiudia boot, manas hanesan iha fornu laran. Ida-ne’e la hamate ha’u-nia vontade luta ba moris di’ak no edukasaun ne’ebé di’ak liubá ha’u-nia oan sira.
Fatin ne’e husi tempu ba tempu ema iha hela de’it. Ne’e mak moris laiha buat ida mak gratuitu, didikasaun no esforsu ne’e importante atu lori ha’u hamriik iha liña ida hanesan ema seluk biar ema haree ha’u hanesan lalar.
Ha’u tuur iha ai-daak hun hodi imajina ha’u-nia moris aban-bainrua nian no hemu netik bee malirin ruma hodi habokon kakorok antes bá habai an iha loro-laran. Husi dook Abia nafatin bolu. Hakilar ne’e hafanu ha’u husi mehi naruk ne’ebé dook husi realidade moris.
“Anata, ó tuur hela de’it ba. Lata aat no besi aat barak loos” ko’alia nune’e liman sorin kaer hela karón no sorin kee hela fo’er ne’ebé karreta hatún daudaun.
Ha’u hakat neineik hakbesik ba nia hodi dada sees fo’er sira-ne’ebé helik hela lata no besi aat sira, ami la’ós mai buka lata mamuk de’it maibé aproveita mós buka fahi nia hahán.
Laiha razaun atu dehan ha’u lakohi mai, nesesidade obriga ha’u tenke mai tamun an iha loro-manas, rai-rahun, dois nia laran. Ami hanesan tiha lalar ne’ebé hadau malu hahán restu ne’ebé hahú siin.
Biar nune’e ha’u nafatin hamnasa tan laiha dalan seluk atu hetan netik du'it oan ruma, di’ak liu halo servisu ne’e hetan osan ho kosar-been rasik duké tuur patarata maibé goza ema seluk nia osan.
Ami hotu iha fatin ne’e modelu hanesan ninja matan mak lakan, hafalun an husi loro-manas, ahi-suar no rai-rahun hela matan de’it mak lakan hodi haree lata aat no fahi nian. Tekiteki ha’u-nia matan sente manas loos, karik kosar-been mak tama ba.
Manas ne’e halo ha’u haree rai mós la hetan, Abia nafatin kee fo’er. Ha’u hamriik ho matan nakukun, barullu karreta no ema nia hakilar mós lakon iha ha’u-nia tilun ho lian ta’uk ha’u hakilar.
“Abia, ó halibur lai ba, ha’u-nia matan laran-manas loos”
Ho oin ta’uk Abia mai kaer ha’u-nia liman lori bá tuur iha ai-mahon iha laletek hodi dehan;
“Anata, ó-nia matan laran mean loos, ó fila uluk ho labarik sira."
“Ha’u di’ak hela, anin kona orasida di’ak ona. Ó bá ona orasida ema foti hotu lata aat ona, ha’u tuur oituan sente di’ak ha’u ba ajuda fali ó.”
“Haree fase tiha ó-nia matan, rai-rahun mak tama karik?” ko’alia nune’e la’o daudaun.
Liutiha oras ida mós nia nafatin manas ha’u foti bee malirin hodi fase hetok nia aumenta manas liután. Ha’u tuur hein Abia to’o lokraik ha’u labele halo buat ida hodi ajuda nia só sadere iha ai-hun taka matan ho anin ne’ebé huu neineik. Karik ida-ne’e sei ajuda hodi hamenus tiha manas ne’e.
Lokraik mós mai daudaun Abia hakbesik mai hi’it ho karón ne’ebé nakonu ho fahi etun hodi dehan;
 |
| Obrigada Jornál Independente públika ona istória badak ne'e |
“Anata, ita fila ona. Ó-nia matan mean loos.”
“Ha’u la komprende tansá ema sunu hela de’it fo’er sira ne’e, loro-manas tan ahi-suar tamun tan matan laran ne’e sente manas hotu.” Ko’alia nune’e no liman kaer daudaun ba ha’u-nia matan.
“Ó, sente di’ak ona ga lae.?”
“Di’ak ona oituan, lata ohin loron barak ka lae?”
“Ema barak loos, ita hadau malu de’it ne’e, sah tan ohin ha’u mesak de’it oinsá mak bele hetan barak. Ita fila ona fahi nian ohin loron barak loos bele rai to’o loron rua nian,”
Bainhira to’o iha uma ha’u nono bee hodi hariis, solor tiha rai-rahun no kosar iha loron tomak. Kalan mós mai daudaun ha’u haruka labarik sira ba hola Amoxilin no Paracetamol hodi hemu ho hanoin ida bainhira toba hadeer mai buat hotu sei di’ak.
Bainhira ha’u taka matan ha’u hanoin hela de’it sei ha’u moras oinsá ho ha’u-nia oan sira nia future. Kuandu ha’u moras, sé mak sei ajuda ha’u-nia kaben. Osan ne’ebé nia hetan nu’udar badain uma la to’o ba persiza lorloron nian. Sah tan servisu nu’udar badain ne’e la’ós permanente.
Liutiha semana ida matan ne’e nafatin mean no akompaña ho bubu, matan laran hetok mean liután. Aziu ha’u-nia kaben-mane nia mós ha’u bandu ha’u lalika ba tan lixu fatin. Bainhira haree ba ha’u-nia kondisaun hosi loron ba loron hetok aumenta aat liután. Ami mós hakbesik bá sentru saúde hodi halo tratamentu.
Iha ospitál novidades ne’ebé mak Doutór sira hato’o mai halo fuan ne’e sente lahakmatek Doutór sira deside se halo operasaun ba ha’u-nia matan kuandu la opera ba futuru matan ne’e la funsiona ho di’ak. Laiha dalan seluk ha’u mós konkorda, sei ha’u-nia matan la funsiona oinsá ho ha’u-nia oan sira nia futuru.
Iha loron ne’ebé Doutór sira halo operasaun, ha’u hatene sira sei dehan durante Ita-Boot nia matan seidauk di’ak labele besik ahi-suar ou rai-rahun. Ne’e karik di’ak ba saúde maibé ladi'ak ba ha’u nu’udar inan.
Iha lixu fatin mak ha’u bele hetan osan, iha lixu fatin mak ha’u-nia oan sira nia futuru haksubar ba, biar dala barak ema mai ho roupa rápidu mai hasé beibeik ami atu labele ba hili fo’er iha ne’ebá, sé ami la ba ne’e di’ak ona maibé oinsá ho ami-nia presiza rasik.
Biar ha’u la bá ona lixu fatin maibé ha’u nafatin esforsu atu sira labele lakon sira-nia futuru. Moris sei di’ak bainhira labarik sira iha edukasaun ne’ebé di’ak. Edukasaun mak bele garantia moris di’ak iha futuru, beik natoon iha ha’u no labele hada’et to’o ha’u-nia oan sira.
Díli, loron-8 fulan Setembru tinan-2017
Tidak ada komentar:
Posting Komentar