FITAR HASASIN ISTÓRIA

Istória ne’e reflete ba Maria Fátima Kalçona, oras ne’e daudaun hala’o hela knaar  nu’udar  finansa iha Comissão Pesquisa e Elaboração da Hístoria da Luta Mulher Timor. Oan husi Vitorino de Jesus Kalçona no Elisa de Jesus Correia de Lemos iha maun alin sanulu resin ida. Kaben ho João Macario Faria no iha oan na’in-ualu. Oras ne’e daudaun hela iha Becora

“Boa Tarde”

Lian ne’e halo matan hotu iha fatin ne’e hateke lisuk ba nia. Fuuk mutin dolar hanahas fuuk metan, hakat mai ho oin kontente. Ha’u tuur iha liña daruak matan baku kedas ba nia liman kabun sorin loos. Fitar ne’ebé la hafalun ho bluza kór-kafé riskadu sakat iha sorin-sorin. Lian ne’ebé la famíliar iha ha’u tilun mosu mai mosu mai ho sadalhas kór-kafé.

    Ami ba dahuluk hasoru malu ho nia iha salaun konférensia CAVR, iha formasaun nu’udar entrevistadór Comissão Pesquisa e Elaboração da Hístoria da Luta Mulher Timor. Nia hola parte mós iha formasaun ne’e hanesan formadór ida. Maria Fátima Kalçona ne’e mak nia naran kompletu, nia ema ida ne’ebé simples tebes husi nia maneira hatais, gosta hamnasa no gosta ko’alia. Husi dook ha’u haree nia hamnasa mai ami. Nia la mai tanan sempre lori plástiku mean ou metan iha nia liman sorin-sorin, plástiku ne’ebé nakonu ho bee, biskuit no hahán meudia ninian.

    La sente tempu barak ha’u liu ona no lor-loron sempre hamutuk, nia hanesan inan ida iha organizasaun nia laran. Buat ne’ebé ha’u aprende husi nia lalika moe atu dehan no lalika moe atu aprende, liafuan ne’e motiva tebes ha’u.

    Tarde tebes atu hatene kona-ba fitar ne’e, iha uma mahon ho ai-riin ida, kakuluk taka ho tali metan haleu ho ai-hun boot, ai-kakeu no hali tahan maran munu ba rai halo fatin ne’e sai furak liután no lakon iha hakmatek nia laran. Usiberek ne’e mak nia naran revolusionáriu ho sentidu Unidus Seremos Independentes. Ho matan nabilan ne’ebé hafutar ho ókulu oin hahú namkurut, tailalat ki’ik oan iha hasan sorin karuk ho lian-mamar sadere-an ba kadeira, dada iis neineik hahú konta nia istória akonpaña ho anin nia malirin halo ha’u mout iha nia istória.

Usibere haktuir :

Kalan hakmatek, lalehan nakukun la ho naroman fitun. Ami tuur haksubar-an iha du’ut laran boot no ai-hun nia okos iha mota ninin, rona kilat tarutu hakfodak no deside sai kedas husi Mota Suai Oan muda bá to’os tuan iha Beto-Lacu (area Fatuberliu-Webicas nian). Ami la’o forma naruk hanesan nehek. Kalan tomak ami la’o nune’e de’it hodi to’o Beto-Lacu ho hanoin inimigu sé la kaer tanba iha serku dahuluk tuku tolu dadeer-san ami konsege halai sa’e husi inimigu nian liman ho fiar an nafatin la’o.

    Ami la’o iha udan laran, musila ne’ebé halo husi akadiru metin iha ha’u nia kotuk, to’o iha dalan klaran komesa buka ai-hun hodi hamahan-an. Vestidu riskadu mutin no mean, kampaña bobar iha kanotak bokon halo ha’u nakdedar la aguenta ho mailirin.

    La iha minolku dalan ida ne’ebé ha’u ho Agusto hili tenke sa’e ai-dak hodi haree inimigu nia pozisaun ho fulan nia naroman. Agostu nu’udar eskoltu bá ha’u-nia Companhero da Luta Moisés Rafael Tilman hanesan vice Asistente Zona Fatuberliu. Husi dook ami haree naroman petromas husi loma militár Indonézia. Haree tiha ida ne’e ami deside hasees-an husi fatin ne’e, kontinua la’o to’o dadeer.

    Tuku lima dadeer-san rai sei nakukun ami to’o iha to’os tuan ho uma tali ain aas ne’ebé halo ba to’os-na’in sei nafatin iha. Udan nafatin subiska bainhira la’o husik hela ain fatin. Manu-fuik sira sei hafalun an iha ai-leten maibé ami hanesan niki iha kalan ne’e. Situasaun hakmatek ami la haree sinál ruma husi inimigu no hanoin katak dook ona husi inimigu. Malirin halo ha’u sente isin atu manas, hakat ba toba iha hadak leten ne’ebé halo husi au no hafalun-an ho manta metan.

    Iha uma tali ne’ebé halo iha rai-tetuk, haleu ho ai-fukiran no ai-fedenuk besik mota ninin, ida-idak buka fatin hodi deskansa. Balu hahú preokupa ho bee manas, labarik ki’ik ho tinan neen lori au-doran hasaan iha kabaas la’o ba buka bee moos maizumenus metru tolunulu la dook husi fatin ami deskansa. Ha’u foin mak taka matan lakleur ha’u rona labarik ne’e hakilar :

   

    ‘inimigu-inimigu, kamarada inimigu sira mai.’

    Ha’u hakfodak bainhira rona labarik ne’e hakilar. Ha’u haksoit husi hadak leten ne’e mai primeiru tiru ne’ebé ha’u apaña mak iha ha’u nia kelen sorin karuk. Militár Indonézia mosu mai ho farda kompletu kotuk laran nakonu ho ai-tahan, la iha liafuan ida mak sa’e husi sira nia ibun, só lian kilat musan mak razada deit mai. Sira serka ami meia lua modelu hanesan letra U só iha dalan ida de’it bá bee kadalak.

Kilat musan kona ha’u-nia ain no kelen borus liu modelu kilat ne’ebé nunka hasoru iha ai-laran se la sala AR 15. Estelasu dilagrama kona iha liman kabun sorin loos no kabun sorin loos, vistidu riskadu mutin no mean hariis tiha ho kór mean, ha’u monu dahuluk iha serku ne’e. kamarada Luruk monu kedas iha ha’u-nia oin. Kilat musan tama iha nia kanuruk borus ba rentos, nia ulun kulit katik sae tiha no haree nia kakutak mutin momoos loos depois monu neineik ba rai no mate iha fatin kedas.

Mana Domingas Ohcar-Bauc iha hela hadak leten no foin tau lipa hodi kele nia oan. Lakleur estelasu dilagrama no kilat musan kona iha nia kotuk laran no kidan, sorte la kona nia oan no riba neneik deit tun mai rai, lipa ne’ebé kele labarik nakonu ho ran.

Kamarada Moisés, Agusto no Pedro la hetan tiru tanba antes ne’e sira haree hetan inimigu no sira toba hakrabat kedas bá rai leten, hafoin liu tiha minutu balu ininimigu mós la tiru ona. Ha’u nafatin toba latan iha rai leten ho ran iha rai nein sente moras bainhira anin huu foin mak sente kíi no moras. Militár sira obriga Agusto, Moisés no Pedro kee rai uza ai-kroat hodi hakoi mate isin nain rua ne’e.

Ha’u sente ta’uk haree militár nia oin, la komprende saida mak sira ko’alia só kapta deit liafuan balu Fretilin komunis. Hafoin hakoi tiha mate isin mak kamarada sira ne’e foin mai hiit ha’u tau iha hadak leten no militár Indonézia sira mak halo kurativu. Liu tiha ida ne’e sira obriga lori ami bá We-Leet, bebé oan ne’ebé nia inan mate ne’e kamarada Pedro mak kuus. Ha’u hafalun-an iha manta laran vistidu no kanpaña ne’ebé ha’u uza mós naklees tanba kilat musan kona. Akonpaña ho ai obriga ha’u la’o nune’e de’it mesmu raan sulin husi ha’u-nia isin lolon, militár sira la preokupa.

Bainhira liu iha mota, militár ida ko’alia mai ha’u maibé ha’u nein komprende saida mak nia ko’alia. Karik nia atu husu  ‘ó bele hakur mota ne’e ka lae?’

Ha’u só kapta de’it liafuan bisa, iha tetun terik dehan buti, ha’u mós hatán bisa maibé la komprende saida mak nia ko’alia. Ami bá hela iha We-Leet durante loron rua iha pos militár ne’ebé halo husi uma tali. Dadeer-dadeer militár sira ajuda halo kurativu ba ha’u-nia ain kanek, ho roupa ne’ebé nakonu ho raan durante loron rua la hariis tanba ta’uk inimigu. Ami hanesan tiha bibi rusa fuik tama sidade, matan nunka hakmatek sempre hateke bá-mai hafuhu inimigu.

Liu tiha ida ne’e sira lori ha’u ba Debu-Belar, kamarada Moisés, Agusto no Pedro no bebé mane oan (João) ne’e sira lori liubá Fatuberliu. Iha Debu-Belar ha’u hasoru fali Regina de Jesus husi Baucau, liu tiha loron balu sira lori bá Alas ho elikópteru militár. Fuan la hakmatek ida ne’e bá atu moris ka mate mak ne’e ou keta iha dalan klaran mak sira soe tiha ami ho grasa maromak nian ida ne’e la akontese.

Ai-tahan no du’ut sira hahú bidu-an hodi simu ami, muzila akadiru belit iha kotuk laran, ai iha liman loos hodi haforsa ain tun husi elikópteru. Militár Indonézia simu ami ho farda kompletu no kilat. Ami bá pos militár Indonézia hodi halo pasta revista ba sasán ne’ebé ami lori. Baraka ne’ebé didin husi au no kakuluk husi tali tahan nein iha janela hein hela ha’u.

Iha baraka ne’e ha’u hela hamutuk ho Azita Alves, Maria (ema Aileu), Regina de Jesus, Filomena Soares (komandante Setór Sentru Sul, Valente Soares nia feton) no toba iha hadak leten ne’ebé halo husi au.

Liu minitu balu Soimali husu ba komandante Batilaun atus ida resin ida mai hasoru ha’u, nia hanesan Sekretaris Jeral Organizasaun Populasar Mulher Timor ba daruak. Militár sira akonpaña nia mai ho kampaña funan-fuan, ain tanan la’o mai hasoru malu ho ha’u iha ai-daak nian hun no tuur iha fatuk leten. Militár sira ho kilat tuur haleu ami hodi rona de’it saida mak ami ko’alia.

‘ita ko’alia labele neineik, ita tenke ko’alia maka’as  para sira bele rona,’ Soimali hateten. ‘Fatinha, ó hatene saida ha’u-nia oan mate, ha’u-nia la’en mate, ha’u la hatene aban-bairua ita ne’e bá ne’ebé tan. Ita kal mate esperansa ba ita la iha ona mais ita prontu, ita prontu, saida de’it mak atu mosu ba ita mós ita prontu.’

    Ami hasoru malu la to’o minutu sanulu resin lima depois ida ne’e militár sira lori ami ida-idak fila ba nia baraka. Fou-foun ami bá Alas sira mak te’in ba ami han, iha ha’u nia moris foin ba dahuluk han tempe no T2B (hahán feitu bá militár), liu tiha semana rua ami ida-idak buka ami nia hahán rasik. Dalaruma militár sira fó sigaru, masin midar, bikan ba ami hodi troka ai-ferina ho populasaun ne’ebé besik iha ne’ebá.

    Moris terus tebes bainhira iha Alas tratamentu bá kanek laiha ona. Ha’u nia liman ne’e ular boboot hanesan sintina nian mut-mutin mak sae mai tanba lor-loron hamoos de’it ho bee morna. Ha’u-nian feto maluk nain haat ne’ebé hamutuk ho ha’u sempre ajuda ha’u. La’o mós ladi'ak no iha uma metan bee susar tebetebes ami tenke kuru iha mota. Masa mutin litru lima iha liman sorin la’o sa’e foho lolon la aguenta lori todan. Raan sulin neineik halolon ain no tun ba rai, maske nune’e ha’u nafatin la’o no hanoin hetan Soimali nia lia fuan

‘Saida de’it mak atu mosu ba ita tenke prontu’.

Dili, loron-5 fulan-Fevereiru tinan-2015

Esteviana Maria Celina Amaral de Fátima