Bee-matan iha laletek ne’e hahú menus, balada sira hahú la’o dook hodi hetan netik bee habokon kakorok.
Fatin ne’e hahú fuik, ai-tahan sira hahú maran, sanak no ai-hun hahú namlaek. Manu-fuik nia lian mós hahú mihis iha tilun. Loro-matan nia manas la habelun ho kulit. Iha ai-bubur hun, ha’u buka mahon no anin fresku.
Taka matan hodi sente netik, lian sira ne’ebé mai husi duut, ai-tahan no fatuk ne’ebé book an bainhira ain baku kona. Tekiteki lian ida hasé ha’u nia tilun;
‘Inalou, halo saida iha ne’e.?’
Ha’u hafodak hodi buka tuir lian ne’e mai husi ne’ebé. Laiha ema ida mak iha ha’u-nia sorin. Taka hikas matan no sadere an iha ai-bubur kai lotuk.
‘Inalou, nu’usá ó tuur hanehan hela de’it ha’u-nia isin-lolon.’
Ha’u nafatin taka matan no fiar ida ne’e mak ema dehan mehi iha loro-manas mean.
‘Inalou, ó la hanoin ha’u ga.?’ Ha’u fó ona mahon bá ó maibé ó sei nafatin hanehan ha’u.’
‘Ha’u la hanehan ema ida. Ha’u mesak de’it mak iha ne’e.’
‘Ó loke matan hodi haree netik ha’u.’
Bainhira loke matan ha’u haree ema wain tuur murón. Balu tanis hakohak malu. Haree hetan ha’u hanesan buat foun ida bá sira no bisbisu ‘sé mak ne’e.?’ Husik dook ha’u haree ema hobur hela buat ruma maibé la hatene saida mak ne’e.
Bainhira hakbesik bá ha’u haree inan-ferik ida haklena an hela iha rai leten lahó isin. Labarik mane ida fihir metimetin ha’u-nia oin ho oin hirus dehan;
‘Nia ho nia maluk sira mak ho ha’u-nia avó.’
Ho lian ta’uk ha’u hatán ‘ha’u la hatene buat ida.
‘Ó, keta bosok, imi mak halo been-matan iha fatin ne’e maran.’
Ema hotu iha fatin ne’e hatene ho jestu la gosta ho ha’u nia prezensa maibé ha’u nafatin la komprende tansá sira hotu fó sala beibeik mai ha’u. Inan ferik ida ho matan-been tuku ha’u-nia hirus matan hodi dehan;
‘Ó, mak silu ha’u-nia oan nia liman.’
‘Tia, ha’u nunka halo aat ema, oinsá mak ha’u silu tia nia oan nia liman.’
‘Ó-nia maluk sira mai oho beibeik ha’u- nia maun-alin sira, imi mesak liman kro’at, balu mai to’o iha ami nia oin foin mak kadi katana. Liman-ain nakdedar la hatene loos ida ne’ebé mak sei mate uluk. Dehan labarik mane ne’ebé nia avó foin mate daudaun ne’e.
‘Ha’u sei dekor ó-nia oin. Ó mak ohin silu ha’u-nia oan nia liman.’
‘Tia, ha’u la hatene buat ida.’ Hatán ho lian-ta’uk.
‘Ó, lalika hatudu ó-nia oin kasian. Ó mós manu-inan loos bainhira hamutuk ho ó-nia maun-alin.’
Hasesuk malu entre ami kontinua maka’as. Ema hotu kontinua fó sala ba ha’u. Balu dehan tan de’it ha’u-nia hahalok bee-matan iha fatin ne’e maran no sira kaer fatuk tuda lesuk ha’u. lia-halerik husi labarik mane ne’ebé nia avó foin mate ne’e hakalma tiha situasaun.
‘Ha’u-isin laek bainhira laiha ó.Ema liman kro’at ne’e bele mai sah oras de’it. Iha tempu kalan laiha tan ona ema ida mak konta istória mai ha’u.
Bainhira ema oho ha’u-nia inan-aman, ó iha hodi hamaluk ha’u no hamoos netik ha’u-nia matan-been maibé ohin ó laiha ona, se karik ha’u iha kbiit atu halai sai husi fatin ne’e mak ha’u sei halo no sekarik ha’u iha forsa mak hau sei tulun imi.
Sira moe laiha no haluha an. Kakutak tau iha ain-tuur. Sira haluha tiha katak bainhira udan monu rai ita mak sei hamriik firme hodi salva sira husi rai halai. Ita mak sei salva bee, ita mak sei fó matak malirin.
Se sira kontinua oho ita, di’ak liu ita halo funu hasoru sira. Tan forsa natureza nia boot liu ema ida nian.’
Dehan nune’e no ema hotu iha fatin ne’e kontinua tuda lesuk ha’u. Fatuk baku kona ha’u nia rentos halo ha’u hafodak husi dukur naruk ne’e. Bainhira ha’u hafodak liman kaer kedas ba rentos. Afinál ai-musan mak monu kona. Isin lolon hahú sente manas no kosar, tan ai-sanak ne’ebé hamahon ha’u husi manas tohar tan labele lori isin nia todan.
Husi dook ha’u haree Maunkinta, Ambere kadi daudaun katana no Harekai tesi daudaun ai huun boot no tuan ne’ebé hamriik iha ha’u-nia oin. Ha’u hakilar para maibé sira la rona. Ha’u bele sente matan hotu iha fatin ne’e tau matan lesuk mai ha’u.
Bainhira fila bá uma ha’u halo komprimisiu ida atu la tesi tan ai-horis sira iha fatin ne’e no bandu ema hotu labele oho beibeik ai iha foho-lolon. Tan ha’u ta’uk ho sira nia ameasa.
Díli, loron-4 fulan-Maiu tinan-2018
Tidak ada komentar:
Posting Komentar